A vasárnap azonos időpontban megrendezésre kerülő FTC–Vasas FC, illetve ETO FC Győr–Nyíregyháza Spartacus FC OTP Bank Liga-mérkőzések közül az egyik lesz az 1000. NB I-es bajnoki találkozó, amelyet videóbíró-rendszer (VAR) alkalmazásával vezetnek le.

Az ezer mérkőzés önmagában is figyelemre méltó szám, valójában azonban ennél sokkal többet jelent. Egy olyan korszak első mérlege, amely során a magyar labdarúgás alkalmazkodott a modern futball egyik legjelentősebb technológiai újításához. Öt évvel ezelőtt sokan még kíváncsian, mások szkeptikusan figyelték a videóbíró megjelenését. Vajon valóban igazságosabbá teszi a játékot? Nem veszi el a futball spontaneitását? Nem lassítja le túlságosan a mérkőzéseket?
Ma, az első ezer VAR-os bajnoki küszöbén ezekre a kérdésekre már nem feltételezésekkel, hanem tényekkel és statisztikákkal válaszolhatunk.

A VAR ma is megosztja a futballt

Kevés olyan technológiai újítás jelent meg a labdarúgás történetében, amely akkora vitát váltott volna ki, mint a videóbíró-rendszer. A szurkolók véleménye a VAR-rendszerről ma is megoszlik. Sokan úgy érzik, hogy a videóellenőrzések megtörik a játék ritmusát, elvesznek valamit a futball spontaneitásából, és egy gól utáni önfeledt ünneplést gyakran néhány másodpercnyi bizonytalanság követ, amíg megszületik a végleges döntés. Véleményük szerint a technológia túlzottan technikaivá teszi a játékot. Mások ezzel szemben úgy vélik, hogy a XXI. század professzionális labdarúgásában már elképzelhetetlen lenne a modern technológia nélkül igazságos döntéseket hozni olyan helyzetekben, amelyeket emberi szemmel lehetetlen pontosan megítélni. Álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy mérkőzések végkimeneteléről olyan nyilvánvaló játékvezetői hibák döntsenek, amelyek néhány másodperc alatt kijavíthatók.

Érdekes ugyanakkor, hogy a nemzetközi felmérések alapján a rendszer társadalmi megítélése sokkal kedvezőbb annál, mint amit a közösségi média vagy a stadionok hangulata alapján gondolnánk. A kutatások szerint a szurkolók mintegy 81 százaléka támogatja a VAR alkalmazását, még akkor is, ha egyes konkrét döntésekkel természetesen nem minden esetben ért egyet. A vita tehát nem arról szól, hogy szükség van-e technológiára, hanem sokkal inkább arról, hogyan lehet a lehető legjobban alkalmazni.

A VAR nem a játékvezető helyett dönt

Sokan a kezdetekkor attól tartottak, hogy a játékvezetők elveszítik tekintélyüket, és a mérkőzéseket valójában a videószobából irányítják majd, azaz a mérkőzések valódi irányítója a videószobában ülő játékvezető lesz. Az elmúlt öt év tapasztalata ennek éppen az ellenkezőjét bizonyította.

A VAR filozófiája kezdettől fogva változatlan: nem helyettesíti, nem lecseréli, hanem támogatja a játékvezetőt. A rendszer kizárólag négy olyan kategóriában avatkozhat be, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a mérkőzés végkimenetelét: góloknál, büntetőknél, piros lapoknál és téves személyazonosítás esetén.

A végső döntés minden esetben a pályán dolgozó játékvezető kezében marad. Minden más kérdésben továbbra is a pályán dolgozó játékvezető döntése az elsődleges. A videóbíró információt ad, képeket biztosít, felhívja a figyelmet egy esetleges hibára, de a felelősség továbbra is a játékvezetőé. A VAR feladata tehát nem az ítélkezés, hanem annak biztosítása, hogy a nyilvánvaló hibák ne maradjanak javítatlanul. Ez az alapelv az elmúlt öt év során sem változott.
A modern játékvezetés ma már csapatmunka. A pályán dolgozó játékvezető, asszisztensei, a negyedik játékvezető, valamint a VAR- és AVAR-csapat közösen dolgozik azért, hogy a lehető legjobb döntés szülessen meg.

Mit hozott a VAR öt év alatt a magyar labdarúgásnak?

Az elmúlt ezer mérkőzés tapasztalata alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a videóbíró-rendszer jelentősen növelte a játékvezetői döntések pontosságát.

A legfontosabb változások közé tartozik:

• jelentősen csökkent a tévesen megítélt vagy elmaradt büntetők száma;
• lényegesen pontosabbá váltak a leshelyzetek megítélései;
• kiszűrhetővé váltak azok a súlyos szabálytalanságok, amelyeket a játékvezető a pályán nem láthatott;
• megszűntek azok a gólok, amelyek szabálytalanság vagy leshelyzet miatt korábban érvényben maradhattak volna;
• jelentősen csökkent a játékvezetést érdemben befolyásoló súlyos hibák száma.

A VAR bevezetése nem csupán a játékvezetői döntések pontosságát növelte, hanem a játékosok viselkedésére és a mérkőzések dinamikájára is jelentős hatást gyakorolt. A rendszer ugyanis nemcsak a nyilvánvaló hibák utólagos kijavítását teszi lehetővé, hanem visszatartó erőként is működik. A játékosok ma már tisztában vannak azzal, hogy a labdától távoli súlyos szabálytalanságok, az ütések vagy más sportszerűtlen cselekmények is nagy valószínűséggel napvilágra kerülnek. Ennek megfelelően a védők is tudják, hogy a mezrángatások, visszahúzások és egyéb szabálytalanságok sokkal nagyobb eséllyel kerülnek feltárásra, míg a támadók számára egyértelmű, hogy még a néhány centiméteres leshelyzetek sem maradnak rejtve a technológia előtt.

Ezzel párhuzamosan a játékvezetők magabiztosabban alkalmazhatják a „várj és nézz” (wait and see) elvet a szoros leshelyzeteknél, hiszen tudják, hogy szükség esetén a VAR korrigálhatja a pályán hozott első döntést. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a játékvezetés egységesebbé és következetesebbé váljon, a játékosok fegyelmezettebben futballozzanak, és a mérkőzések sportszerűbb, tisztább körülmények között folyjanak. Ennek hatásai a statisztikai mutatókban is egyértelműen kimutathatók.

A fegyelmi statisztikák ugyanakkor egy érdekes jelenségre is rámutatnak. A sárga lapok száma a 2018–2019-es idénytől fokozatosan emelkedett, és a 2021–2022-es bajnoki évben érte el csúcspontját, amikor 978 sárga lapot mutattak fel a játékvezetők. Ez volt az első teljes idény, amelyben a VAR-rendszer már teljes egészében felváltotta a korábban alkalmazott alapvonali játékvezetői rendszert. Ennek következtében két alapvonali játékvezető kikerült a pályáról, vagyis két „figyelő szempárral” kevesebb segítette közvetlenül a mérkőzésvezetést. Bár közvetlen ok-okozati összefüggés nem bizonyítható, feltételezhető, hogy a játékosok a pályán dolgozó játékvezetők csökkent létszáma miatt bátrabban vállaltak olyan szabálytalanságokat, amelyek korábban nagyobb valószínűséggel kerültek volna a játékvezetők látóterébe. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a mérkőzésvezetők a játék kontrolljának fenntartása érdekében gyakrabban alkalmazták a sárga lapot fegyelmező eszközként.

A következő idényektől azonban egyértelmű fordulat rajzolódott ki. A sárga lapok száma fokozatosan mérséklődött: a 2021–2022-es idény 978 sárga lapjáról a 2023–2024-es szezonra 851-re csökkent. Bár az ezt követő két idényben ismét enyhe növekedés volt tapasztalható, a sárga lapok száma továbbra is jóval a korábbi rekord alatt maradt, ami arra utal, hogy mind a játékosok, mind a játékvezetők fokozatosan alkalmazkodtak a VAR-rendszer által kialakított új játékvezetési környezethez.

A piros lapok számában hasonló tendencia figyelhető meg. A 2023–2024-es idényre a kiállítások száma 46,3 százalékkal csökkent, ami a mérkőzések fegyelmezettebb lefolyására utalhat. A 2024–2025-ös szezon ugyan 51 piros lapot hozott, de ez is a korábbi évek átlagos mutatója alatt maradt.

A büntetők számában szintén csökkenő tendencia figyelhető meg, amelyet egyedül a legutóbbi bajnokság tört meg, amikor 84 tizenegyest ítéltek meg. Ez jól mutatja, hogy a VAR bevezetése önmagában nem növeli automatikusan a megítélt büntetők számát, hanem elsősorban a szabálytalanságok pontosabb megítélését szolgálja.

Érdekes módon a gólszám alakulása éppen ellenkező tendenciát mutat. Az elmúlt öt idényből háromban átlag feletti góltermés született az NB I-ben, a 2023–2024-es szezon pedig minden korábbi rekordot felülmúlt a 12 csapatos bajnoki rendszer történetében: a 198 mérkőzésen összesen 603 gól esett, ami 3,04-es mérkőzésenkénti gólátlagot jelentett. A rekordot hozó idény ráadásul már a VAR-rendszer alkalmazásának időszakára esett, ami jól mutatja, hogy a videóbíró bevezetése nem járt a támadófutball visszaszorulásával. Bár a gólszám alakulását számos tényező befolyásolja, nem zárható ki, hogy a tisztább játék, a kevesebb sportszerűtlen szabálytalanság és a szabályok következetesebb alkalmazása is kedvezett a támadófutballnak. A játékosok nagyobb biztonsággal vállalhatják a kreatív megoldásokat, miközben a technológia hozzájárul ahhoz, hogy a mérkőzések kimenetelét egyre inkább a pályán nyújtott teljesítmény, és ne a nyilvánvaló játékvezetői tévedések határozzák meg.

A játékidő alig nőtt, a pontosság ugrásszerűen javult

A VAR talán leggyakrabban hangoztatott kritikája az volt, hogy jelentősen meghosszabbítja a mérkőzéseket. A magyar adatok ennek éppen az ellenkezőjét mutatják.

Az elmúlt öt évben az NB I-es mérkőzések átlagos időtartama mindössze 1,6–1,7 perccel nőtt meg. Ez az idő magában foglalja az összes videóellenőrzést, a pálya melletti visszanézéseket és a játék újraindítását is.

Ezért a kevesebb mint két percért cserébe azonban a mérkőzés kimenetelét befolyásoló súlyos játékvezetői hibák száma több mint 80 százalékkal csökkent!
Másként fogalmazva: ha korábban tíz ilyen hiba fordult elő, ma átlagosan már csak kettő marad javítatlanul. Vagyis a VAR ötből négy olyan hibát képes kiszűrni vagy kijavítani, amely korábban akár a mérkőzések végkimeneteléről dönthetett volna.

Kevés olyan technológiai újítás volt a sport történetében, amely ilyen csekély időráfordítás mellett ekkora minőségi előrelépést eredményezett.

A tapasztalat gyorsabbá tette a rendszert

A VAR bevezetésének első évében természetesen hosszabb ellenőrzésekre is szükség volt. A 2021–2022-es idényben 30 olyan ellenőrzés történt, amely a megszokottnál több időt vett igénybe. Ezek döntő többsége rendkívül összetett leshelyzet volt, ahol a virtuális lesvonal-rendszer alkalmazása nélkül nem lehetett volna centiméterpontosságú döntést hozni.

Az elmúlt évek tapasztalatainak, a folyamatos képzéseknek és a technológia fejlesztésének eredményeként ezeknek a hosszú ellenőrzéseknek a száma közel 30 százalékkal csökkent.

Napjainkra már csak elvétve fordul elő olyan eset, amikor egy ellenőrzés meghaladja a lélektani tűréshatárt, még a legösszetettebb leshelyzetek esetében is.

A technológia is rengeteget fejlődött

Az elmúlt öt év nemcsak a játékvezetők, hanem a technológia fejlődéséről is szólt.
A technológia fejlődésével párhuzamosan a VAR-rendszer működése is egyre hatékonyabbá vált. Folyamatosan fejlődtek a VOR technikai rendszerei, pontosabbá vált a leshelyzetek meghatározása, gyorsult a VAR-csapat és a játékvezető közötti kommunikáció, miközben az ellenőrzésekhez szükséges idő is fokozatosan csökkent. Ma már számos olyan játékhelyzet néhány másodperc alatt megítélhető, amely a rendszer bevezetésének első időszakában még hosszabb videóelemzést igényelt volna.

A fejlődés ugyanakkor nem áll meg. A félautomata lesrendszer, a mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozás és az egyre fejlettebb kameratechnológia újabb lehetőségeket nyithat meg a következő években.

Az első ezer mérkőzés számokban

Az első ezer NB I-es VAR-os mérkőzés során a videóbíró-csapatok közel 19 000 ellenőrzést végeztek. Ezek közül mindössze 331 esetben volt szükség tényleges beavatkozásra.

A 331 beavatkozásból 234 esetben On-Field Review (OFR) történt, amikor a játékvezető a pálya szélén elhelyezett monitor segítségével maga tekintette meg az esetet. 97 alkalommal objektív döntési kategóriába tartozó szituáció – elsősorban leshelyzet vagy ún. vonalon kívül-belül szituációk – miatt történt közvetlen VAR-korrekció.

Különösen figyelemre méltó, hogy a mérkőzések 71,2 százalékában egyetlen VAR-beavatkozásra sem volt szükség. Ez azt jelenti, hogy átlagosan csupán minden harmadik mérkőzésen kerül sor egy játékvezetői döntés esetleges korrekciójára. Ez az arány a nemzetközi adatokkal is összhangban van, jól mutatva, hogy a VAR nem a játékvezető döntéseinek folyamatos felülbírálására, hanem kizárólag a nyilvánvaló és egyértelmű hibák kijavítására szolgál.

Mely esetekben avatkozik be leggyakrabban a VAR?

A 331 beavatkozás megoszlása jól mutatja, mely döntések bírnak a legnagyobb jelentőséggel egy mérkőzésen. A korrekciók 46 százaléka, összesen 152 eset büntetőterületen belüli eseményhez kapcsolódott. A második leggyakoribb kategóriát a gólszituációk jelentették 27 százalékkal, míg a közvetlen piros lapot érintő esetek 15 százalékot tettek ki.

Emellett 36 alkalommal a támadó birtoklási szakaszban történt szabálytalanság miatt kellett módosítani a pályán hozott döntést, míg öt esetben téves személyazonosítás miatt avatkozott be a „rendszer”.

A VAR sem tévedhetetlen

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a videóbíró-rendszer sem jelent tökéletes megoldást. A VAR működésének alapját a rendelkezésre álló kameraképek jelentik. Ha egy játékos takarásban van, egy szabálytalanság esetében a betekintési szög nem megfelelő, vagy más technikai korlátok miatt egy esemény nem látható egyértelműen, a rendszer sem tudja pótolni a hiányzó képi információt.

Emellett továbbra is vannak olyan játékhelyzetek – különösen a szabálytalanságok súlyosságának, intenzitásának vagy a játékos szándékának megítélése –, amelyek nem objektív mérési, hanem szakmai értékelési kérdések. Ilyen esetekben még az is előfordulhat, hogy két kiváló játékvezető ugyanazon felvételek alapján eltérő következtetésre jut. Ez nem a VAR korlátja, hanem a labdarúgás szabályainak természetéből fakad: a technológia bizonyítékot szolgáltat, a végső szakmai döntést azonban továbbra is az ember hozza meg.

A VAR tehát nem szüntette meg a futball örök vitáit, de jelentősen csökkentette azoknak a döntéseknek a számát, amelyek objektíven hibásnak tekinthetők. Éppen ezért a VAR sikerének kulcsa nem kizárólag a technológia fejlettsége, hanem a játékvezetők szakmai felkészültsége és következetes döntéshozatala is.

Egy korszak első mérlege

Az első ezer magyar élvonalbeli VAR-os mérkőzés tapasztalatai világos képet rajzolnak ki. A videóbíró-rendszer nem vette el a játékvezetők szerepét, nem lassította le érdemben a mérkőzéseket, ugyanakkor jelentősen növelte a döntések pontosságát, hozzájárult a tisztább és sportszerűbb játékhoz, valamint számottevően csökkentette a súlyos játékvezetői hibák számát.

A közel 19 ezer ellenőrzés, 331 tényleges beavatkozás, a mérkőzések 71,2 százalékán beavatkozás nélkül, átlagosan kevesebb mint két percnyi többletidő mellett több mint 80 százalékkal kevesebb súlyos játékvezetői hiba – ezek a számok önmagukért beszélnek.

Az első ezer mérkőzés tehát nem csupán egy jubileum, hanem egy korszak mérlege. Az öt év tapasztalata alapján a VAR bevezetésével kapcsolatban korábban megfogalmazott kérdésekre ma már nem feltételezésekkel, hanem tényekkel válaszolhatunk. A technológia megfelelő szakmai felkészültséggel és következetes alkalmazással nem a futball ellen, hanem a futballért dolgozik. Nem elvesz a játékból, hanem hozzájárul a futball egyik legfontosabb értékének megőrzéséhez: hogy a mérkőzések sorsát a játékosok pályán nyújtott teljesítménye, és ne egy elkerülhető játékvezetői hiba határozza meg.