Berzi Sándor JB-elnök az elmúlt fél év tapasztalatiról…- MLJT
content top
-->
Berzi Sándor JB-elnök az elmúlt fél év tapasztalatiról…

Berzi Sándor JB-elnök az elmúlt fél év tapasztalatiról…

A magyar játékvezetés akkor érte el legnagyobb sikereit,
amikor az összetartás volt a fő jellemző!

A játékvezető ne csendőr legyen a pályán!

– Az elmúlt fél évben több jelentős változás történt a magyar játékvezetésben, a leglényegesebb: a profi keret kialakítása, valamint a hatjátékvezetős rendszer bevezetése volt az NB I-es mérkőzésken. Milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt ősz?


• Úgy gondolom, a játékvezetés színvonala egyértelműen javult. A profi keret bevezetésének két fő oka volt: az utóbbi években tapasztalható volt, hogy élvonalbeli játékvezetés mellett normális egzisztenciát nem lehetett kialakítani. Ugyanakkor a hivatásos labdarúgásba egyre több pénz áramlott be – ezért gondolta az MLSZ vezetése, hogy a legjobb bíróknak is meg kell adni a lehetőséget, hogy optimális körülmények között készülhessenek a találkozókra. Például senki ne vezessen 400 kilométert a mérkőzése előtt… A hivatásos státusz (a minél magasabb színvonalú teljesítmény mellett ) számos kötelezettséggel is jár: a korábbinál több összetartáson vesznek részt az NB I-es keret tagjai, a megyékben szakmai előadásokat tartanak, a tehetségek felkutatásában is részt vesznek. A másik nagy változás az úgynevezett alapvonali játékvezetők bevonása volt; ez a rendszer szintén jól vizsgázott, hiszen a 16-oson belül 75-80 olyan helyes döntés született, amelyben döntő szerepük volt a kapu mögött elhelyezkedő bíróknak. Ez persze, nem jelenti azt, hogy megszűntek volna a hibák, de az arány jelentősen javult. Úgy érezzük, azért is fontos volt e szerepkör bevezetése, mert így az asszisztensek terhe jelentősen csökkent; ezzel is magyarázható, hogy a lesek, nem lesek megítélése hihetetlen kiélezett szituációkban is rendre jól sikerült.
• Melyek azok a hiányosságok, amelyeket akár már a tavaszi idényben ki lehet javítani?


– Minden statisztikán lehet javítani! A másik sarkalatos pont, hogy a játékvezetők és a mérkőzések szereplőinek (futballisták, edzők, klubvezetők) kapcsolata még tökéletesebb legyen. A tekintély kiharcolása nagyon fontos dolog, de egy játékvezető ne csendőr legyen, ne úgy viselkedjen a pályán! A sportszerű légkör kialakítása több összetevős történet, de a kialakításáért talán a bírók tehetnek a legtöbbet.

Akár változhat is a profi keret összetétele

– Ha már a labdarúgás többi szereplője szóba került: a profi keret és az új szerepkörök kialakítása kapcsán milyenek voltak a csapatok visszajelzései?


– Szembetűnő volt, hogy az elmúlt időszakban a mérkőzés utáni nyilatkozatokban is jóval kevesebb hibát emlegettek. Ennek ellenére érkezett kritika is, de nem csak a szakvezetők, a tévés kommentátorok részéről is…
• Ön is említette: a játékvezetésben kulcspozíció az asszisztensek szerepköre. Nem gondoltak arra, hogy közöttük is kialakítanak egy elit keretet, amelynek tagjai szintén profi státuszt kaphatnának?


– Egyelőre ez nem szerepel a tervekben, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kerülhet sor erre. Óriási lépés volt a profi játékvezetői keret létrehozása, persze az igazán optimális az lenne, ha a legjobb asszisztensek is hivatásos státuszt kaphatnának. Nyilvánvaló, hogy ennek is elsősorban az anyagi feltételeit kell megteremteni. Hozzáteszem: a hatjátékvezetős rendszer illetve a profi játékvezetői keret kialakítása a kluboknak nem került plusz költségébe, ennek a változásnak az anyagi terheit a Magyar Labdarúgó Szövetség állta.
• A 12 hivatásos játékvezetővel 3 éves szerződést kötött az MLSZ. Ez több kérdést is felvet: mi történik, ha valaki tartósan gyenge teljesítményt nyújt? S mi lesz az NB II-es tehetségek felfelé áramlásával? Magyarul: mennyire nyitott ez a keret?


• A hároméves megállapodás egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem változhat a keret összetétele. A játékvezetővel kötött szerződésben pontosan rögzítve vannak a feltételek: ha például valaki kikerül a keretből, csökken az alapfizetése is. A szakmai döntéseket a JB elnöksége hozza meg; ha valakivel kapcsolatban úgy ítélik meg a szakemberek, hogy nem felel meg a követelményeknek, kikerül a legjobbak közül, így a helyét elfoglalhatja egy másik kolléga, akivel szintén szerződést köt az MLSZ. Extra esetben az is előfordulhat, hogy ha nem kerül ki senki a legjobbak közül, de a másodosztályban egy szuper tehetségre bukkannak a szakemberek, akár bővülhet is a profi játékvezetői keret létszáma…

A cél: megtalálni Palotai, Puhl, Vágner és Kassai utódjait!

• Melyek a legfontosabb feladatok 2014-re?
– Mindig lehet tovább fejlődni, ezt a célt is kitűztük maguknak a jövő esztendőre. Ennek érdekében ezúttal egy szűkített keret utazik majd Törökországba, ahol a profik sokkal intenzívebb felkészülésben vehetnek részt. Nagyon lényeges a hátország erősítése, a megyei tehetségek felkutatása, valamint az akadémiai rendszer szakmai színvonalának erősítése. Nemrég elindultak a megyei alapfokú tanfolyamok, fontos, hogy a rátermett fiatalokat minél előbb bevonjuk a játékvezetés vérkeringésébe. A célunk az, hogy minél többen legyenek méltó követői Palotai Károlynak, Puhl Sándornak, Vágner Lászlónak és Kassai Viktornak!
• Ön úgymond kívülről csöppent a játékvezetés élére. Mennyire fogadta be a közeg, volt-e olyan dolog, amin meglepődött? Hiszen sokan úgy tarják: ez egy zárt világ…
• Mint valamikori főtitkár mindig közeli kapcsolatban voltam a futballbírókkal, annak idején Nagy Miklósékkal kitűnően dolgoztunk együtt. Nyilvánvalóan senki nem azt várja tőlem, hogy szakmai kérdésekbe beleszóljak, hiszen sosem voltam játékvezető, erre megvannak a megfelelő szakemberek. Az én feladatom – Csányi Sándor és Vági Márton segítségével – a minél jobb feltételek megteremtése. Szerencsére ebben elnök úr és főtitkár úr is kitűnő partnernek bizonyult. Természetes, hogy voltak és vannak belső viszályok (még a megyei igazgatóságok szintjén is), de ezt elsősorban annak tudom be, hogy több az eszkimó, mint a fóka. Ezeket igyekszünk orvosolni. Már csak azért is, mert a magyar játékvezetés akkor érte el a legnagyobb sikereit, amikor az összetartás volt a fő jellemző…

Vámos Tamás



Comments are closed.